Az előző poszt folytatásaként: megintcsak történeti példát hozva arra, hogy a média - különösen újságok - milyen szerepet játszhatnak egy közösség életében, arra jó példa a New York-i Aufbau [http://www.aufbauonline.com/], ami a háború alatt és azóta is a német-osztrák zsidó emigráció német nyelvű lapja volt, és oldalain őrizte a századfordulós Bécs zsidó hagyományának örökségét [ez az a Bécs, ami akkor a modern európai kultúra - mindenféle értelemben: a kávéházaktól a zenén át a filozófiáig - fellegvára volt, lsd. még Toulmin és Janik zseniális könyvét erről http://www.amazon.com/Wittgensteins-Vienna-Allan-Janik/dp/1566631327]. Ahogy a szintén fantasztikus Monroe Price könyvében [http://www.facebook.com/pages/Objects-of-Remembrance-by-Monroe-E-Price/153733628858] írja az Aufbau negyvenes évekbéli szerepéről: "The Aufbau was civilized Jewish Europe transplanted to New York. It was a guide to culture and patterns of adjustment. It was a social glue when the world was falling apart."
Épp ez(ek) a "társadalmi összetartó erő"-k lehetnek egyes médiumok itthon is, egy ma épp elveszett, ám valahol még meglévő kultúra, amit sokféleképp lehet nevezni és talán értékeiben nem áll messze attól, amit két poszttal korábban én is a magam politikai értékeiként megfogalmazni próbáltam. Fontos, hogy ez a kultúra jelenleg nincs jelen, és éppúgy elfedi a jobboldali [Magyar Nemzet, Magyar Hírlap és - sajnos - a Heti Válasz] szorongó médiacsaholás, amennyire a baloldali ördögfestő szorongás [Magyar Narancs, 168 óra]. Tehát új médiumokra és/vagy egyes médiumok megújulására van szükség, ami ezt az elsüllyedt kultúrát képes felszínrehozni, megjeleníteni. Érdekes, hogy a szorongás szó jön elő e jelenlegi fedőkultúra megnevezéseként: a mai magyar elit kultúrát épp ez a fogalom jellemzi a legjobban - talán a mai népi-urbánus ellentét oka is ez -; ez a korántsem szublimált szorongás a kicsinységtől és jelentéktelenségtől és ennek lelepleződésétől mindkét jelenlegi oldalon. És talán nem véletlen, hogy ennek a szorongásnak a megjelenítői a politikában épp azok, akik. (Nem írhatok neveket, mert Hann Bandi megfed :)
Ettől kell, kellene megszabadulni - aminek eszköze a merész újítani akarás és a status quo meghaladásának vágya, a versengeni merés és tudás, a tanulás vágya, alázat az új és ismeretlen, a nálunk jobb iránt - és ezzel persze vissza és értünk Bécsbe, ahol a szorongás gyógyításának nagymestere épp az említett időben alkotott...
