brbeszél

Komoly és kevésbé komoly dolgok a politika és a közélet világából.

Megosztás

Feliratkozás

Subscribe

Disclaimer ügyi főosztály

Az e blogon található szövegek kizárólag a szerző véleményét tükrözik, semmilyen, a szerzővel kapcsolatban álló, intézményi álláspontot nem jelenítenek meg.

Friss topikok

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Címkék

2010.05.31. 14:19 graffalo

Trianon & kettős álom

Sommás álláspontomra - idiotizmus - kettős állampolgárság ügyben kaptam hideget és meleget, így aligha hagyhatom magyarázat nélkül. Álláspontom szerint a kettős állampolgárság történetileg hamis, politikailag hibás, kulturálisan avitt. Ráadásul az egészhez le kell számolnunk a "Trianon hazugsággal".

Tudom, hogy lehetséges más értelmezés is. Azt itt mondottak nem elsősorban politikai, hanem inkább eszmetörténeti szempontból értelmezik a dolgot. Fontos ugyanakkor, hogy a jelenlegi parlamentben és a társadalomban - sajnos - konszenzus látszik lenni az itt kifejtettekkel ellentétes és nagyon más szempontú megközelítésben. (Gyurcsány és kevés szövetségese szembeállását nem elvi, hanem politikai haszonlesésből kiinduló szavazatnak tartom, ha a szocik másképp szavaztak volna, akkor ő a Fidesszel lenne, csak, hogy politikai másságát hangsúlyozza). 

Hosszú és sokszintű beszélgetésre van szükség egy új konszenzus kialakításához. A Trianonnal és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vélemény, mint lehetséges kulturális szempont nem lenne zavaró - el voltunk eddig is -, problémává akkortól válik, mikor normatív és közjogi aktus lesz belőle, melynek közpolitikai, kulturális, és külpolitikai következményei is vannak. 

Először tehát Trianonról. A Magyar Országgyűlés törvényt alkot "a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez." 

A szomorú hír az, hogy mindez nagyobbrészt nem igaz. A Trianonban elfogadott béke nem igazságtalan diktátum volt, hanem egy elveszített háborút lezáró jogi aktus, amelyben politikai döntést hoztak a győztes felek arról, hogy a háború után milyen politikai feltételek mellett óhajtják újrateremteni Európát. 

A háború nagyhatalmi törekvések miatt tört ki, a magyar döntéshozók tettestársak voltak a Szerbia ellen megindított támadásban. Négy tenger mégiscsak szebb, mint egyse. Kétségtelen: a háborús rendezést összehozó magas felek hibás politikai döntést hoztak - nem csupán ezzel, hanem sok mással kapcsolatban is -, részben ennek lett következménye a II. világháború. 

Ugyanakkor az ország, amit "történelmi Magyarországnak" szoktak nevezni, 1526 óta nem vagy csak igen rövid ideig létezett – inkább virtuális eszmeként, mint államként –, közvetlenül a békekötés előtt, a vesztes háború után. Előtte a Monarchia, más határokkal és politikai berendezkedéssel, még előtte pedig különböző államalakulatok, a Magyar Királyság változó területe, a hódoltság korának határai vagy a lengyel-magyar perszonálunió. 

A Trianont történelmi tragédiának nevező hagyomány a vesztes háború revizionista logikájának szüleménye; a magyar történelemnek vannak szép lapjai és vannak kevésbé azok, Trianon, ha valami, akkor egy kevésbé szép történeti esemény - a Németország szövetségeseként nagyhatalmi illúziókat tápláló Monarchia háborús veresége - politikai, közjogi következménye, olyan, mint Rákóczi száműzetése, Kossuth emigrációba kényszerítése vagy a szabadságharc vezetőinek aradi vagy Martinovics vérmezei kivégzése. 

A magyar kulturális közösség sokat változott az évszázadok során, ehhez Trianon és sok minden más hozzátett és elvett, alakított, ahogyan a kultúra és a politika összefügg az évszázadok során. A tragédia megnevezés hibás jelkép, épp olyan, mintha az angolok politikai krédójukat a gyarmatbirodalom széthullásából, a spanyolok Latin-Amerika "elveszítéséből", a franciák és az oroszok Lousiana és Alaszka "igazságtalan alkujából" vezetnék le. Azt már ide se hozom, hogy lehet - amint az egyes népcsoportoknál ma is szokás - a klitorisz kivágását is hagyományelvű rítusnak tekinteni, amihez való ragaszkodás növeli a nemzet/törzs egységét. Abszurd, ugye? 

A kettős állampolgárság tehát történetileg azért hamis, mert összekeveri a kulturális nemzet és a politikai nemzet fogalmát, ráadásul egy olyan történeti "valóságra" utal, mely részben nem létező, részben elnyomó volt. 

Ez a történeti "valóság" - az egységes magyar politikai nemzet - nem létezett, ahogyan az egységes és kizárólagos magyar kulturális nemzet sem: Janus Pannonius egyaránt része a magyar és a horvát kulturális örökségnek, Liszt az osztrák és a magyar zenei hagyománynak, Báthory István a lengyel, Zrínyi a horvát történeti emlékezet része (is). 

Hamis, mert a mai határon túl élő magyarok csak annyira voltak tagjai a modern magyar politikai közösségnek, mint a Monarchikus határokon belül élő románok, horvátok, szerbek vagy szlovákok. E politikai közösség a kiegyezéssel jött létre - osztrák-magyar monarchikus keretek között - a korábbi politikai közösség határai legalábbis kuszák és képlékenyek voltak, etnikai és kulturális viszonyai hasonképp. A Monarchia sokszínű és soketnikumú formáció volt, nem pedig nemzetállam. A modern magyar politikai közösség - ez a kiegyezés egyik fő értéke - nem nemzetállami, hanem közjogi liberális alapon jött létre - hála Deák Ferenc bölcsességének és politikai tárgyalási rutinjának, tekintélyének és befolyásának. A tizenkilencedik századi, a modern Magyarország megszületéséhez vezető politikai fejlődés fájdalmas adóssága és drámája a kisebbségekkel kapcsolatos amodern álláspont és politika; a kettős állampolgárság ügye e téves és hibás tizenkilencedik századi politika folytatása. 

Politikailag azért értelmezhetetlen, mert ahelyett, hogy kitörne a maga - illetve Patrubány Miklós - teremtette politikai csapdából, amely csapda már leharapta a Fidesz fél lábát korábban a kettős állampolgárságról szóló népszavazás elvesztésével, ma pedig mélyebbre tolja magát egy avitt és az uniós magyarsághoz méltatlan politikába. 

Politikai előnyt nem hoz, hátrányt viszont sokat - kirekeszt itthon és határon túl egyaránt, politikai konfliktust kelt, rossz számos határon túl élőnek és nevetségessé tesz minket Európában. Mindezt akkor, amikor Romániában az RMDSZ épp kormányalkotó erő - utaltam erre már a korábbi posztban - képzeljük el ezt fordítva: nem Szőcs Géza a kulturális államtitkár, hanem a méhkereki román általános iskola igazgatója. 

A határon túl élőket sokféleképp lehet segíteni: elsősorban a kulturális értékőrzés anyagi, erkölcsi és nyilvános politikai támogatásával, kulturális szimbólumokból való azonos részesedésből (Kossuth díjtól az érdemes művészig, akadémiai tagságtól az utcanévvé válásig), valamint a kedvezményes és gyorsított áttelepülés lehetőségével. 

A jelképek alkalmazhatóságának van/lehet közjogi következménye (pl. az Akadémia esetében a határon túl élő magyar tudósok nem a külföldiek számára létrehozott tiszteletbeli, hanem levelező vagy rendes tagságot kaphatnának). Az állampolgárság a politikai nemzethez való tartozás eszköze - tartozhat valaki több politikai nemzethez, ám ez nem etnikai/nemzeti, hanem a politikai közösségben a jogok és kötelességek vállalásán és az ilyen közösség vállalásán nyugszik. Ráadásul e jogoknak és kötelességeknek kölcsönösnek kell lenni: állampolgárként nekem is tennem kell valamit a közösségért, nem pusztán deklarálni, hogy én oda tartozom, mert beszélek magyarul. Nem a kettős vagy többes állampolgárság fogalmával van baj – lehet több politikai közösséghez tartozni, ilyen van és lesz -, hanem az etnikai alapú állampolgárság-kiterjesztéssel.

Az állampolgárság-kiterjesztés kulturálisan azért avitt, mert a késő modernitás korában a nyugati világban a kulturális azonosság réges-rég nem etnikai/nemzeti, hanem ennél jóval komplexebb módon jelölődik ki: egyszerre vagyunk tagjai a hagyomány, a magas- és tömegkultúra, a lokalitás, a munka, a fogyasztás különböző közösségeinek, ez teremti meg identitásunkat, sőt többes kötődésünket; az etnikai gyökerű, a herderi romantika kulturális örökségét a porosz nemzetállam hatalmi apparátusával alátámasztó tizenkilencedik századi történeti hagyomány mai felélesztése nem csupán avitt, de nevetségessé is tesz minket Európában.  

A nacionalizmus olyan métely, melytől a modern Európa konzervatív szárnya is irtózik. Az unió - sokszintű politikai és kulturális közösség, erős politikai nemzet és rétegezett, sokféle kulturális hagyomány - a késő modernitásra adott helyes válasz, az etnikai alapú állampolgársági vita hibás gondolat, ráadásul kirekesztő és kulturális zsákutcába vezető; tudom, hogy rossz kimondani, de e hagyomány egyik következménye a Holocaust - lsd. Hannah Arendt művét a Totalitarianizmus gyökereiről.

A magyar büszkeség nem az állampolgársággal teremtődik meg, hanem közösen vallott értékekkel, a közösségi szolidaritás erejével, közös hagyománnyal és közösen élvezett és élményt nyújtó rítusokkal és szimbólumokkal. Mindenkinek van felelőssége: lehet menni Erdélybe látogatni, tanítani gyermekeinket a gyönyörű kulturális hagyományra, örökségre és ízes nyelvre, versekre és dalokra, ápolni a kulináris örökséget, emlékezni a brünni ipari és építészeti hagyományra, mindeközben figyelni és felhívni a figyelmet a kulturális keveredés sokféle érdekes következményére, megtermékenyítő eredményeire. A kettős állampolgárság rossz szimbólum, káros politika, árt a közösségnek, rombolja a politikai nemzetet, szégyent hoz kultúránkra.

 

 

17 komment · 2 trackback

A bejegyzés trackback címe:

https://graffalo.blog.hu/api/trackback/id/tr32044848

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Trianon-törvény: határozott igen! 2010.06.01. 10:09:27

Ki kell végre mondani: Trianonról, a vészkorszakról és a Kádár-rendszerről csakis egyetlen legitim álláspont lehetséges. A Fidesz benyújtotta törvényjavaslatát, melynek értelmében "az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum ...

Trackback: Trianon & kettős álom 2010.06.01. 09:03:01

Álláspontom szerint a kettős állampolgárság történetileg hamis, politikailag hibás, kulturálisan avítt. Ráadásul az egészhez le kell számolnunk a „Trianon-hazugsággal”.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sapiens 2010.05.31. 14:54:08

"Gyurcsány..., ha a szocik másképp szavaztak volna, akkor ő a Fidesszel lenne, csak, hogy politikai másságát hangsúlyozza" - hülyeség.

A többi rendben van.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2010.06.01. 09:37:39

Érdekes, mintha eddig is szerezhetett volna kettős állampolgárságot a határon túli magyar, most csak megkönnyítették neki. Érdekes, mintha körülöttünk lévő soketnikumú "nemzetállamok" ugyancsak alkalmaznák. És miért ne lenne tragédia Trianon? Minden nemzetnek megvannak a maga tragédiái, függetlenül attól, hogy hány hatalomnak és milyen logika alapján következett be. És miért is lenne nacionalizmus ez? És az identitást korábban sem csak a nemzeti hovatartozás szabta meg. Most ezt az összetartozást viszont így tudjuk a legjobban kifejezni. A nyugati konzik meg igenis nemzetben gondolkodnak, hogyne mondjam csak Roger Scruton, Spanyol Néppárt... Nicolas Sarkozy...

gg 2010.06.01. 09:39:10

Rendben akkor volna, ha nem volnának benne súlyos logikai hibák.

Vegyük pl. ezt: "az egységes magyar politikai nemzet nem létezett, ahogyan az egységes magyar kulturális nemzet sem: Janus Pannonius egyaránt része a magyar és a horvát kulturális örökségnek, ..."

No kérem, ugorjunk akkor a matematikai logika lebilincselő világába. Van A halmaz, van B halmaz. Vagy van metszetük, vagy nincs (utóbbi eset máshogyan fogalmazva: a metszet egy üres halmaz). Az A halmaz létezése, integritása, definiálhatósága semmilyen összefüggésben nincs azzal, hogy van-e egy másik halmazzal (például B-vel) metszete, avagy nincs.

Egy A halmaz létét, integritását ahhoz kötni, hogy ne legyen semmilyen egyéb halmazzal metszete a matematikában képtelenség; a politikában pedig ezt szeparatizmusnak, kirekesztésnek (vannak még súlyosabb elnevezések is) hívják, szerintem a szerző erre a pályára nem akar felfutni, úgyhogy javaslok még egy átgondolást.

Aztán: "állampolgárként nekem is tennem kell valamit a közösségért, nem pusztán deklarálni, hogy én oda tartozom, mert beszélek magyarul." Ez az állítás implicit módon azt sugallja, hogy határon túl élő személyek valamiféle definíció szerint képtelenek lennének tenni a magyar politikai nemzet érdekében bármit is. No, hát erre azért valamiféle bizonyítékot, levezetést kéne hozni, különben nem hiszem el, mert az ellenkezője triviálisabbnak tűnik.

Határon túliak pénzzel segítése: no ez aztán az elavult gondolat. Böjte Csaba épp a múlt héten gyűjtött a magyarországi árvízkárosultak javára. A szlovák egy főre eső GDP magasabb, mint a magyar. A romániai gazdasági helyzet most ugyan éppen zűrös, de több évi vágta után vannak, elképesztő növekedési számok, a kolozsvári ingatlanárak magasabbak, mint a budapestiek, kineveltek és megfinanszíroztak a BL-ben tisztességesen szerepelni képes labdarúgócsapatot - ki adjon akkor alamizsnát kinek?

A nacionalizmus métely, de a szabad identitásválasztás lehetősége alapkövetelmény: ha van ehhez egy extra - de nem kötelező! - eszköz, azt a liberálisoknak (ha komolyan gondolják) üdvözölni illik.

Wolff 2010.06.01. 13:04:59

A szabad identitásválasztás és az állampolgárság összekapcsolása elég érdekes paradoxonokhoz vezet:

1. pardoxon: az a kisebbségi magyar aki felveszi a magyar állampolgárságot azért, mert ez neki nemzeti alapon jár és nem mond le eddigi állampolgárságáról maga deklarálja, hogy ő nem magyar, hanem román, szlovák, szerb stb. (is).
Az állampolgárság a nemzetközi jog (amihez Mo. és szomszédai is kötelesek tartani magukat, pl. az ET egyezmény aláírása és ratifikálása miatt) lényegi, érdemi kapcsolat az állam és az egyén között. A kisebbségi magyarokat csak a nemzeti-etnikai azonosság fűzi Magyarország lakóinak 97%-hoz, de nem az államhoz. A törvény két feltételt követel meg, azt, hogy valaki tudja vélelmezni, hogy magyarországi származású és tudjon magyarul. A magyar jogrend alapján egyértelmű, hogy a magyar nyelvtudás nem feltétele annak, hogy valaki Magyarországon éljen és az állam szerveivel napi kapcsolatba kerüljön. (Letelepedéshez nem feltétel a nyelvtudás igazolása.) Így az is nyilvánvaló, hogy a magyar nyelvtudás, ami egyúttal megkülönbözteti azokat, akik egyébként ugyanúgy megfelelnének az első feltételnek, de nem tudnak magyarul, azoktól, akik megfelelnek ennek a második feltételnek is valóban nem egyéb, mint a nemzeti/etnikai „affinitás” kifejezésre juttatása és ha pusztán ennyi elegendő az állampolgárság megszerzéséhez, akkor ez azt is jelenti, hogy az állam mindezt érdemi, lényegi köteléknek tekinti. Most már csak az a kérdés, hogy vajon a másik állampolgárság ezt jelenti-e?
Először is szögezzük le, hogy aki azon az alapon tartja magát jogosultnak a magyar állampolgárságra, hogy ő magyar, nyilvánvalóan elfogadja a fenti értelmezést a magyar állampolgárságra vonatkozóan. Ettől – elvileg – még mondhatná, hogy a másik állampolgársága egy másfajta jogintézmény (noha ez az átfogó nemzetközi jogi keretek tükrében nem ennyire egyértelmű). Viszont amikor jogosultnak tarja magát a magyar állampolgárságra (vagyis elvitatja annak lehetőségét, hogy ő ne legyen magyar állampolgár) és nem tartja legitimnek, hogy vele szemben ezt a másfajta állampolgárság-értelmezést alkalmazzák akkor lényegében tagadja nem kizárólag a nemzeti/etnikai affinitáson alapuló állampolgárság lehetőségét vitatja el. (Azért tagadja, mert nem pusztán az érvelés adott viszonyok közti célszerűségét kérdőjelezi meg, hanem már azt is, hogy az egyáltalán legitim lehet. Lásd ez jár nekem. Holott a gyakorlatban él vele.) Így aztán az is megkérdőjeleződik, hogy legitim módon értelemezheti-e saját másik állampolgárságát olyanként, ami nem jelent egyúttal etnikai/nemzeti affinitást is.
2. paradoxon: Ez elvezet az identitásválasztás szabadságából adódó másik paradoxonhoz. Amikor a magyar állampolgárságot a nemzeti identitás kifejezése jogos eszközének tekintjük, akkor nem pusztán azt jelentjük ki, hogy valaki magyar, hanem azt is, hogy miként az. Milyen eszközzel jelenítheti meg magyarságát. Egyúttal azonban meghatározza ennek az identitásnak a tartalmát is, ami az állampolgárság. Viszont vannak olyan magyarok, akik nem tekintik magyarságuk (tehát nemzeti identitásuk) tartalmának állampolgárságukat. (Pl. a bejegyzés szerzője.) Sőt, egyesek azt is mondják, hogy az ő magyar identitásuk egyáltalán nem fejezhető ki az állampolgárság révén. Csakhogy a törvény lényegében felülírja az ő akaratukat és egyértelműen deklarálja, hogy az állampolgárság igenis a nemzeti identitás (vagy csak affinitás) kifejezésre juttatása, ezzel viszont sérti az ő identitásválasztásuk szabadságát. Persze kijelenthető, hogy ők nem is magyarok, (amint ez sajnos meg is történik) de akkor máris ott vagyunk a kirekesztésnél.
A tanulság persze csak annyi, aki a nemzeti identitást jogi kategóriákban akarja megjeleníteni, az még soha nem gondolta ezt végig.

gg 2010.06.01. 16:14:32

Én nagyon nem szeretem az ilyen kizárólagosságra törekvő megfogalmazásokat, mint: "Amikor a magyar állampolgárságot a nemzeti identitás kifejezése jogos eszközének tekintjük, akkor nem pusztán azt jelentjük ki, hogy valaki magyar, hanem azt is, hogy miként az."

Az, hogy az egyes jogos eszköz, nem jelenti azt, hogy egy kizárólagos eszköz, és más nem fejezheti ki másképpen az identitását - ha akarja.

A sokszínűséget védi, aki azt mondja, hogy legyen adott minél többféle eszköz az identitás kifejezésére. Fejezhesse ki magát kedve szerint a poszt írója (amíg nem ütközik mások jogaiba), és vehessen fel állampolgárságot a határon túli, ha adottak a lehetőségek rá, és a kedve tartja. Ha meg nem akarja felvenni, akkor ne vegye fel. Ennyi.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.06.01. 18:25:34

@gg: hagyjuk már ezt a nacionalizmust

ti komolyan nem tudjátok 2010-ben h mit jelent a nacionalizmus???

ennyire nem kéne már ostobának (zsidónak? kommunistának?)lenni, ez már nem a komm diktatúra, hogy egyfajta, átírt könyveket olvassunk

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.06.01. 19:50:27

a kettős állampolgárság történetileg hamis, politikailag hibás, kulturálisan avitt."

braun, mi a véleményed más ország kettős állampolgárságáról?

kétlem, h ue.

hallgass a neved ebben az országban, mert az ország neve úgy kezdődik, hogy MAGYAR-!

kündü 2010.06.01. 20:44:24

Ecsém,

Braun,

te NAGGYON ZSIDÓ VAGY!

Ez a duma pedig totális tájékozatlanságból adódó teljes rosszindulat!

Ráadásul SEMMI JOGOD és alapod a
m a g y a r s á g r ó l,
a magyar NEMZET sorskérdéseiről bármit röfögni,
mert TE NEM VAGY MAGYAR, nem vagy a nemzet tagja:

Dr. Komoróczy Géza meghatározása szerint TE a ZSIDÓ NEMZET tagja vagy,

akik jogosulatlanul költöztek be Palesztínába, és - a te gondolatmeneteddel - nincsenek "TÖRTÉNELMI JOGAIK"!
(ld. az ultraortodoxok Tóra-értelmezései)

S mivel te itt már MOCSKOS gyurcsányista PATKÁNY IS LETTÉL,

ne provokálj minket, mert BAJOD ESIK!

A holocaustot pedig LESZARJUK.

Nekünk Trianonunk van.

kündü 2010.06.01. 20:47:42

@gg:

Ez a senkiházi Braun magyar állampolgár lehet, de a mélymagyar székelység, pl. após Sepsiszentgyörgyben NEM??

Braun, te hamarosan húzod a csíkot a Kárpát-medencéből....

VIII. Nagyapó 2010.06.02. 11:33:56

Nem csak identitásról szól ez. Az állam az állampolgáraiért bizonyos felelősséget vállal - az állampolgárság megadásával azt is kifejezi a magyar állam, hogy ez a határon túli magyarokra is kiterjed.

Pl. egy Malina Hedvig-ügyben más a magyar állam teendője, ha Malina Hedvig neki is állampolgára. Ha csak szlovák állampolgár, könnyebb azt mondani, hogy mi köze az egészhez?

Streelok 2010.06.03. 15:51:57

Ahhan ok, blablaba...

Wilsoni elvekről halottál? Én lexaroma tömbromán tót miegyébb területeket, de teszem azt a kultúrálisan magyar városokat már ami maradt belőlük azokat azért vissza illenne csatolni, mondhatni kötelessége arra törekedni hogy igazságosan újratárgyalják pl a Párizsi békét...

Öreg Sziszi 2010.06.03. 16:32:38

Sok mélymagyarnak,nem ártana elolvasni Csernok Attila: A valóság erejével és a Komáromi pontonhíd című könyvét.

2010.06.03. 21:12:28

"(Gyurcsány és kevés szövetségese szembeállását nem elvi, hanem politikai haszonlesésből kiinduló szavazatnak tartom, ha a szocik másképp szavaztak volna, akkor ő a Fidesszel lenne, csak hogy politikai másságát hangsúlyozza)."

Írja mindezt azok után Braun Róbert, hogy már nem először és nem egy fórumon hangsúlyozta Gyurcsány, hogy az egyik ok, igenis elvi volt. Nem érte egyet ezzel a megoldással a történelmi sérelmek rendezésére. Gyakorlati okokból pedig aktuálisan elhibázott az időzítés és diktátum a döntés. Persze lehet Gyurcsányt az ősgonosznak beállítani, akitől eredeztethető minden probléma Magyarországon, csak tényszerűen nem igaz, amit állít pl. itt Braun.

2010.06.03. 21:23:31

"szabad identitásválasztást, a határok légiesedését és a jogokat kiterjesztő politikát"

Ezt olvastam a Hírszerzőn egy jobbos kommentelőtől. És ő ezt valóban el is hiszi, mert így akarja látni. A kettős állampolgárságot ő szabad identitásválasztásnak látja és a "határok légiesítésének". Csak azt nem tudom, hogy akkor az, hogy Szlovákia és Magyarország is az EU tagja évek óta, az vajon mi, ha nem a határok légiesítése. Ugyan mi köze van a szabad identitásválasztásnak az állampolgársághoz, ami egy adott állam és az ott élő emberek jogviszonya alapértelmezésben. Jogokat kiterjesztő politikának láttatja azt, hogy jogokat nyújt egy polgárnak, miközben az ahhoz tartozó kötelességeket nem követeli meg.

Közöd??? 2010.06.04. 09:33:47

Ez a gyurcsányos inszinuációt én sem értem. Mégis, hogyan élhetsz ezzel a feltételezéssel, hogyha a fidesz nem-et mond akkor gyurcsány igent? Alapvetően úgy gondolom, ez olyan ügy ahol gyurcsánynak igaza van és ehhez ragaszkodva nyomott nem-et.
Amúgy a cikk többi része rendben van, bár rövidke és hiányos némileg.

kalhana 2010.06.04. 11:41:06

Braun Róbert tipikus alakja annak a nemzetközi "haladó", "modern" baloldali értelmiségnek, ami a XIX.sz. végétől napjainkig szép lassan, de biztosan Európa sírját megásta. Akik kizárólag a különféle színezetű baloldalak ideológiai nyelvén kívül semmi mást nem értenek meg, még kommunikáció szintjén sem. Végig lehetne menni minden mondatán, de nem érdemes: úgy jó ahogy van. Lássa mindenki, hol tartanak.
Az utópisztikus-ideologikus módon gondolkodókat a történelem sem tudja kibillenteni magabiztosságukból: A versailles-i, trianoni rendezés sokkal katasztrofálisabb helyzetet teremtett minden addiginál. Ez volt gyakorlatilag az első precedens arra, hogy egy vesztes országot eltöröljenek a föld színéről. Hogy a legyőzött Németországot olyan geopolitikai helyzetbe hozták, amiről II.Vilmos csak álmodhatott. Hogy Közép-Európa attól fogva a mai napig nagyhatalmak játszótere. Hogy az új rendszer rövid időn belül összeomlott. Hogy az általuk "reakciósnak, avíttnak, népek elnyomójának, stb." nevezett Ausztria-Magyarországon sok tekintetben civilizáltabb, liberálisabb volt az élet, mint a korabeli nyugaton. Az utódállamokban pedig a nemzetiségi kérdést népirtással és deportálással oldották meg. És egyáltalán, kedves ballib értelmiség, hogy van akkor most az, hogy a nacionalizmust elítéljük, de egy nemzetek feletti monarchia felbomlását apró, súlytalan nemzetállamokra viszont nagyon progresszív, modern, avíttatlan dologként éljük meg??? Mert hogy ez az egész a korabeli haladó nyugati baloldal műve volt, vitathatatlan. A nyugati világ büszkeségében, Csehszlovákiában a csehek %-os aránya még alacsonyabb volt, mint a Trianon előtti Magyarországon a magyaroké - Horvátországot is beleértve. Mégis ez volt a haladó, demokratikus nagyonmodern út a nagy baloldali mennyország felé.

kalhana 2010.06.04. 11:45:04

@Öreg Sziszi: Tehát a hiba mindig másokban van. Vajon a hígmagyarok olvasnának-e olyan könyvet, ami saját dogmatikájukon kívül van?
süti beállítások módosítása