Gerényi Tibor negyven évesen találta meg otthonát a revük világában. Weisz Olgával való találkozása ’44-ben valószerűtlen volt, de akkortájt nem ez volt az egyetlen, ami valószerűtlen volt a világban. A háború, deportálások közepette szeretett bele a pesti éjszaka hercegnőjébe, aki dobosként és táncosnőként is ismert és elismert volt. Így még ’45-ben elvált feleségétől és Olgával kötötte össze az életét. De hosszú út vezetett idáig. Kassán született és Bártfán nevelkedett, majd – apja, Gerényi Jónás nyomdokába lépve – bátyjával együtt jött Pestre a húszas évek elején, hogy megkezdje a jogi egyetemet. Lóránd, a legidősebb testvér ’27-ben agyhártyagyulladásban meghalt, így egyedül marad a nagyvárosban. Nővére, anyai nagybátyjuk, Klein Viktor textilgyáros közvetítésével kerül Temesvárra, ahol beleszeret a gyárban dolgozó ígéretes focikapusba. Az egyedüllétet oldandó első feleségét – Erzsit – még Bártfáról választja, ám az éjszaka nagy kihívás és Tibor nem tud, s nem is akar ellenállni. Jogászként biztos egzisztenciával rendelkezik, kalandvágya nem csak a könnyűvérű hölgyek, hanem a dalszövegek és egyéb könnyebb műfajok irányába is nyitottá teszi. Állandó tag a FÉSZEK-ben, kettős életet él, nappal elismert jogász, éjszaka a csepűrágók barátja, néha szponzora. A deportálások, a gettó ebben is szünetet rendel, családját – Klára kivételével – Auschwitzba deportálják, ahonnan még érkezik ál-levelezőlap azzal, hogy az idő szép – a többi azonban néma csend. Az üldözést a gettóban bujkálva vészeli át, ám még húga, Klára is nyomát veszti. Így ’45-ben Klára a hódító szovjet csapatokból bérel némi készpénzért alkalmi fuvarost és egy teherautóval Pestre hajtat, hogy megkeresse Tibort. Tibor tudott élni, így Klára Tibort sokféleképp felszabadulva már Olga karjában találja meg. A rendszerváltás sem zavarja, szlovák nyelvtudását használva azonmód orosztanárnak áll, így a rendszer is befogadja, az éjszakát is finanszírozni tudja. Hamarost visszatér korábbi életéhez, nappal az Alkotmány utcában ügyvéd, éjszaka Szenes Iván és mások szerzőtársa, verseket ír szép és még szebb hölgyekhez, sőt a hetvenes években egy krimivel is megpróbálkozik, ami Olga revükalandjainak színhelyén, Egyiptomban játszódik. Dalszerzői karrierjénél ügyvédsége sikeresebb, az ötvenes-hatvanas években sikerrel képviseli a szilikózis miatt leszázalékolt bányászokat a szocialista állammal szemben, az 50%-os sikerdíjak jómódot és további éjszakákat eredményeznek. Olgától hetvenöt évesen, ’79-ben elválik, hogy új kalandokat keressen és találjon. A szerelem nyolcvan évesen is megtalálja, halála méltó volt életéhez. Utolsó éveit egy ifjú színésznő, Marsek Gabi karjaiban töltötte, kinek méltó jutalma az örökség, Tiboré pedig az igaz és önzetlen szerelem volt. Ő legalábbis így hitte, s ez a lélek békéjéhez egy hosszú élet után épp elég volt.
2012.04.24. 07:15
Facebook history VIII.
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://graffalo.blog.hu/api/trackback/id/tr164469842
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.