Távol a világ zajától, még újságot se nagyon, csak külföldit, hogy legyen perspektíva. Érdemes elolvasni az eheti Time-ot, benne értékelés Obama egészségügyi reformjáról. Alcím: "promise delivered + Yes, in fact he can, Obama's win led to the most significant social reform in decades." Klein - a szerző - sem nem Obama fan, sem nem nagy demokrata, de pontosan érti, mit jelent a politika és a kommunikáció. Obama elnöksége hetekkel ezelőtt romokban volt, mindenki Carterhez - aki nagy reményt hozott és mindennel kudarcot vallott, mert semmit sem tudott megcsinálni - hasonlította: aztán a demoraták - sajátjai - megszavazták a reformot, mert egy éve szinte mással sem foglalkozott, csak, hogy meggyőzze őket. A republikánusok nem, pedig a terv alapja a Chafee-Dole javaslat volt, amit Mitt Romney Massachusetts-i kormányzó tett elnökjelölti programjának központi elemévé. Ilyen egyszerű, republikánusnak lenni most rossz, Obama ezután váratlanul elutazott Kabulba, újra vezeti Amerikát. Tanulság: nem elég össze-vissza beszélni, meg is kell csinálni dolgokat. Ha azt mondjuk, változást akarunk, akkor ahhoz változás is kell legyen.
Mellékszálon: Bukarestben megkeresett egy román szenátorjelölt, hogy csinálnám-e a kampányát. Cosmin barátommal, ottani társunkkal mentem, a jelölt érdekes volt, elkötelezett, tisztának látszó és határozott. Ám a beszélgetésből kiderült, hogy legnagyobb hőse Iliescu és az ő támogatásával tervezi elérni, amit akar. Célja, hogy Romániát újra közelebb hozza Oroszországhoz energia-fronton és revitalizálja a Geoana után irányt vesztett román szocialistákat. Miután elváltunk, Cosmint kérdeztem, mit gondol. Természetesen és egyértelműen azt mondta: mi Iliescu Romániájáért nem dolgozunk, hisz, amit szakmailag csinálunk itt -- branding, CSR, reputáció management -- az épp a nyugatias és szabad Romániát építi; ez pedig a rendszerváltás előtti Románia, ráadásul ami Oroszországtól függ(ene). Fontos mondatok: lehet belőle tanulni, talán ezért tart Románia sok tekintetben előttünk (miközben sokkal távolabbról indult). És ahogy mondtam: a román értelmiség jelentős része - ahogy Cosmin mondja - biztos ítélettel tartja távol magát ettől a világtól és szállt ki a baloldali pártpolitikából akkor, amikor látta, hogy ott nincs sok remény a változásra.