Itt az idő néhány legendát eloszlatni. Az elmúlt napokban ismét a jobboldali média egyik kedvenc témájává váltam, és itt-ott dzsungelharcosi múltam is pertraktálva lett. Bár nyilván megtisztel mind a médiafigyelem, mind a lassan legendává cizellálódás, itt az idő, hogy leleplezzem saját magam.
Az eheti Demokrata két teljes kolumnát szentel szerénységemnek, benne mindennel, ami legendámat építi, dzsungelharc, amerikai disszidálás, Tom Lantos barátsága és még sok más. A dzsungelharc mítosz nyilván azért kerülhet elő, mert a Demokratában valóban csak legenda vagyok, hús-vérként nem ismernek, ezért szegény Balogh Endrével (a Prae portál szerkesztőjével) kevernek össze [http://mandiner.blog.hu/2010/06/24/braun_elvtars]. Ha ismernének, tudnák, piknikus alkatom aligha mehetett volna át a dzsungelharc kiképző felvételi bizottságon. A mítosz eredete a Magyar Fórum egy rólam szóló cikke http://mandiner.blog.hu/2010/06/24/braun_elvtars, sőt előzményét volt feleségem Czike Klára méltatlanul Miépessé vált édesapja blogjában kell keresni http://www.czl.gportal.hu/gindex.php?pg=2932111&nid=882421, már ha érdekel ez egyáltalán valakit. És mint minden legendának, ennek is van némi köze a valósághoz.
A nyolcvanas évek közepén, talán '86-ban egyszer szólt a telefon - nem nálam, mert akkor én Pesterzsébeten laktam egy telefon nélküli kis lakásban - hanem a szüleimnél, hogy egy filmhez azonnal tolmácsot keresnek. Rövid hezitálás után igent mondtam, mert kiderült, hogy a forgatás Sri Lankán lesz. A film Kabay Barna és Gyöngyössy Imre Cirkusz a Holdon című produkciója https://www.youtube.com/watch?v=yN3DREppQoc volt, s bár a film méltán nem szerepel a film annales-kban, én kellemes közel három hónapot töltöttem Sri Lankán, előbb mint tolmács, majd rendezőasszisztens három (az ő feladata a statiszták ide-oda terelgetése, a forgatás helyszínének biztosítása, sok kiabálás, sok rohangálás, nagy izgalom és sok tanulási lehetőseg filmezésről. Dzsungelharc is igaz persze, mert egyszer elefántot mentünk bérelni a dzsungel mélyére, ahol skorpiókkal kellett megküzdenünk; helikoptert pedig attól a cégtől béreltünk, aki az Indiana Jones filmeket is kiszolgálta. A film elkészült, szegény Gyöngyössy Imre meghalt, a legenda maradt. Baloldali gyökereim nyilván Sri Lankán szökkentek szárba: azokban az években Sri Lanka épp szovjet befolyási övezet volt, rossz nyelvek szerint a tamil-szingaléz konfliktus mögött is nagyhatalmi érdekek álltak. Azóta is vágyom vissza, emlékeimben egy gyönyörű érintetlen ország él, fantasztikusan kedves, mosolygós emberekkel, eszelősen finom és borzalmasan erős ételekkel, budhákkal, templomokkal, tiszta tengerrel. Ám hazai dzsungelharcaim miatt még nem jutott időm a visszatérésre.
Maradjon még némi izgalom a jövőre is: mesélek még majd amerikáról, "disszidálásom" történetéről, meg Tom Lantosról is.